A nióbium célanyagokat főként optikai bevonatokban, felületmérnöki anyagbevonatokban és bevonóiparban használják, mint például a hőállóság, a korrózióállóság és a nagy vezetőképesség. Az optikai bevonat területén főként szemészeti optikai termékekben, lencsékben, precíziós optikákban, nagy felületű bevonatokban, 3D bevonatokban és egyéb szempontokban alkalmazzák.
A nióbium célanyagot általában csupasz célnak nevezik. Először a réz hátsó célponthoz hegesztik, majd porlasztással nióbium atomokat raknak le oxidok formájában a szubsztrátum anyagára, így porlasztó bevonatot kapnak. A nióbium céltechnológia és alkalmazás folyamatos elmélyülésével és bővülésével a nióbium célmikroszerkezetének egységességével szemben támasztott követelmények megnőttek, ami elsősorban három vonatkozásban nyilvánult meg: szemcseméret-finomítás, nyilvánvaló textúra-orientáció hiánya, valamint a kémiai tisztaság javítása.
A mikrostruktúra és tulajdonságok egyenletes eloszlása a célterületen döntő fontosságú a nióbium célanyagok porlasztási teljesítményének biztosításához. Az ipari termelésben előforduló nióbium céltárgyak felülete általában szabályos mintázatot mutat, ami nagyban befolyásolja a céltárgyak porlasztási teljesítményét. Hogyan javíthatjuk a célok kihasználtságát?
Kutatások során kiderült, hogy a szennyeződéstartalom (céltisztaság) a tisztaságot befolyásoló fontos tényező. Az alapanyagok kémiai összetétele egyenetlen, a szennyeződések feldúsultak. Későbbi hengerlés után a nióbium célanyag felületén szabályos mintázatok képződnek; A nyersanyag-összetevők egyenetlen eloszlásának és a szennyeződések feldúsításának kiküszöbölésével elkerülhető a szabályos mintázatok kialakulása a nióbium céltárgyak felületén. A szemcseméret és szerkezeti összetétel hatása a célanyagra szinte elhanyagolható lehet.
Feladás időpontja: 2023. június 19